Minden ember életében eljön az az időszak mikor igen is rá kell magát szánni a munkavállalásra. Nem csak felnőtteknek kell ezt a nehéz döntést meghozniuk, hanem az igen "gazdag", pazarló világban már a tanulóknak is el kell ezen gondolkodniuk.
Manapság magam körül is csak a munka hajszolását veszem észre, ahogy mindenki próbál megélni valahogy, valamilyen munka vállalása folyamán.
Ez alól én sem vagyok kivétel. Én is próbálkoztam valamilyen diákmunkákat felkutatni és szerencsét próbálni. Hát ez a városban nem jött össze, pedig akkor még az volt az egyetlen reményem. A legjobb munkát magamnak most, egy irodában képzeltem volna el, hisz ez közelebb áll hozzám a tanulásom szempontjából is, mint pl. valamilyen mezőgazdasági munka esteleg. Ne értsetek félre, ha olyan helyet ajánlottak volna, akkor kapva-kapok a lehetőségen, csak végre legyen már munkám. De még ezeken se gondolkodhattam hisz, bármerre amerre mentem, sehol sem tudtak nekem munkát adni. Nem tudni, hogy ez a gazdasági válság hatása, vagy inkább a felnőtt dolgozókat preferálják.
Egy a lényeg: a városban nem jártam szerencsével!:(
De igaz a mondás, hogy soha nem szabad feladni!...Lám hol találtam magamnak egy kis "zsebpénzcsinálót"?...abban a faluban ahol lakom, itt Somoson. Világ életemben soha nem is gondoltam volna, hogy itt lehet valamilyen diákmunkát kapni. Nem egy gazdag falu, és még nem is "úszik" a szabad munkahelyekben. De nekem most nem is az számít, hanem az, hogy kaptam munkát!...nem valami kifizetődő, de jobb a semminél. Ezért is kérek elnézést a több napos kihagyásaimért, de nem nagyon volt időm még a gépet se bekapcsolni...sajnálom, de ígérem, ha tehetem írni fogok.
Azt szeretném még mindenkinek üzenni, hogy ha teheti igen is keressen valamilyen állást, akár felnőtt, akár diák. Ha az utóbbi akkor főleg, hisz már ifjúkorban el kell kezdeni önállósodni, mert senki ne higgye azt, hogy a szülők életük végéig ott lesznek majd egy guriga toilett papírral, hogy...meg kell tanulni a saját ellátásunkat, és a pénz megtakarításának trükkjeit.
Ha ezekkel a gondokkal meg tudunk bírkózni, akkor szerintem a felnőttkori megélhetéssel olyan sok gondja nem lesz annak, aki kitartóan próbálkozik.Csak annyit tudok mindenkinek ajánlani, hogy ne adja fel, igen is próbáljanak munkát keresni, még ha az nem is álmaik munkahelye.
Egyet sose feledj el: LEHETETLEN NEM LÉTEZIK!!!:)
