2009. június 7., vasárnap

Apró örömök...

A minap mikor böngésztem a neten a szemem elé került egy idézet: "Sokan elengedik az élet apró örömeit, miközben a nagy boldogságot várják.” ...Ez a mondat úgy megragadt a fejemben, mint légy a ragasztóban!....Hogy is van ez?...Tényleg mindenki a nagy boldogságot várná, s közben nem figyel az "apróságokra"?...Aztán elgondolkodtam...Volt idő mikor velem is ez volt a helyzet. De hogy miért? ...ne kérdezd, azóta változtam és képes vagyok örülni egy mosolynak, egy kedves szónak, egy dicséretnek, egy ajándéknak, akár még egy pillantásnak is. Hidd el ha mindezt összeadod sokkal többet fogsz vele érni, mint EGY valamivel.

Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét!
És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk!Ha megengeded magadnak azt, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le a gondolataidat, akkor annak cipelni fogod a következményét.
...A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretre, de évekig a sértésekre.
Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékokat hordanak magukkal, amivel évek óta dobálták meg őket.

Ha valaki egy napos túrára indul, ő sem pakolja be magának az egész életét, csak annyit ami szükséges. Akkor hát nem furcsa, hogy vannak emberek akik az elkövetkezendő évek összes aggodalmát magukkal hordják?...És csodálkoznak, hogy milyen nehéz az élet!

Arra vagyunk teremtve, hogy egy nap 24 órát éljünk, NEM TÖBBET! Nincs értelme MA a HOLNAP problémáin rágódni. Az tartogassuk az elkövetkezendő napokra, hisz ha mindent egy napba zsúfolnánk, jót s rosszat egyaránt, mi maradna holnapra?
...Igaz a boldogságért olykor nagyon meg kell dolgoznunk...Olyan ez, mint otthon rendben tartani a szobánkat-meg
kell őrizni az emlékeket és kidobálni a szemetet.Míg egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot.Te választod meg, hogy mit látsz és mit hiszel!
Mivel mi döntjük el, mit gondoljunk ezért a boldogságunk szükségszerűen a saját kezünkben van. Senki sem tölthet gondolatok a fejünkbe!...

...Kazantzakis egyszer azt írta"Ecseted és festéked van. Beléphetsz a menyországba ha megfested magadnak!"

Mindent összevetve, ne a rossz dolgokon elmélkedjünk,mert ha ezt teszed szerintem kikiálthatod magad EMO-snak. De ha a jó dolgok töltenek el és örülni tudsz a kis dolgoknak is,melyeknek nem musz
ály nagy értékűeknek lenni,hidd el nem az számít, hanem a háttérben lakozó érzelmi érték, akkor ez a sok kis apró öröm felérhet magával a NAGY BOLDOGSÁGGAL!:)