Ez is egy nehéz vállalkozásnak indul...Be kell valljam őszintén, nem könnyű a blogírás. Rendszerezni a gondolataidat, esetleg még értelmesen megfogalmazni... ha mindezt írásba is tudod foglalni, az már valami!...Olvastam pár blogot, ismerőseimét és idegenekét is. Ahogy a sorokon átverekedtem magam rájöttem, ők teljesen máshogy értelmezik a blogírást mint én. Mindennapjaikat formázzák meg betűkben és általános tényekről írnak. Olyan mintha egy netes naplót szerkesztenének meg, csak éppenséggel nem ragasztanak bele szivecskéket, nem díszitik ki szalagokkal és a tollukból sem fogy ki a tinta. Én elhatároztam, hogy nem leszek egy a sok közül! Az én blogomnak nem az lesz a célja, hogy az olvasók megtudják, hogy mikor keltem fel és melyik lábammal, vagy éppenséggel, milyen fogkrémet használok?!...Nem, ha ezt csinálnám nem lenne semmi értelme...abban nem lenne semmi érdekes, semmi megmérettetés!...Jegyezd meg, ha valamiben nincs kihívás, azzal nem fogsz sokra menni, nem fogod megtudni, hogy meddig tartanak a saját korlátaid!
A másik dolog pedig az, hogy véleményem szerint egy embert attól nem lehet igazán megismerni, ha csak a külseje alapján ítéled meg, vagy netán tudod, hogy hanyas cipőt hord. Ez nem elég! Egy embert csak és csakis akkor ismered igazán, ha a belső dolgokra is odafigyelsz. Pl. szerintem lényeges szempont tudni róla, hogy miket szeret, mik az elképzelései, hogyan látja a világot...vagy éppenséggel hogyan áll hozzá.
Mivel a blogom célja az, hogy megismerjetek..vagy netán tanuljatok belőle!...épp ezért nem átlagos dologkról fogok írni...minek?...Arról beszélni is tudok ha kell. Itt ez nem lényeges...Arra törekedek, hogy valami teljesen mást, valami újat alkossak. Csak remélni tudom, hogy ez nem riaszt el titeket, ha mégis annyit tudok csak mondani, hogy a képernyőd jobb sarkában ott az az X...és akkor minden rendben lesz!:)...Ha mégis elfogadjátok a blogomat így, ahogy van...ígérem nem fogom abbahagyni:):)
